VÁLTOZÁSOK A TÁRSASHÁZAK ÉLETÉBEN, AZAZ ÉLET A KATA ÉS A REZSICSÖKKENTÉS UTÁN
#rezsicsökkentés #kata #társasház
Bombaként robbant a hír 2022 júliusában, hogy a társasházaknak –mivel nem magánszemélynek minősülnek- nem állíthatnak ki számlát a KATÁS vállalkozók. Ez sajnos nem csak a közös képviselőket érintő probléma, hanem a gondnokokra, a takarítókra, a szerelőkre, a kertészekre és a társasházaknak dolgozó szinte minden kisvállalkozóra érvényes.
Így a 2022. július 12. keddi törvénymódosítás a társasházakat és lakóikat is érinti, hiszen a legtöbb helyen vállalkozásként működik a közös képviselet és a kisebb szakmunkákat elvégző „szakik” is ezt az adózási módot választották, akár nyugdíj mellett is. A KATA eltörlésével keletkező veszteségüket pedig valószínűleg a lakók fogják megfizetni egy kompenzációs áremelés keretében. A helyzetet súlyosbítja, hogy a változtatásokra adott határidő nagyon rövid, az ezzel járó megnövekedett adminisztrációs teherre nincsenek felkészülve sem a vállalkozók, sem a könyvelők. Probléma még az is, hogy május 31-ig kellett megtartani a közgyűléseket – így a költségvetést már megszavazták –, tehát ismét közgyűlést szükséges tartani, ahol egy új határozatban megemelik a képviseleti díjakat és a közös költséget.
Kikerülnek a társasházak a rezsicsökkentés alól is, mivel az átlagos fogyasztásnál nagyobb az övék, és az átlagfogyasztás feletti részt, a Kormányinfón elhangzottak szerint a piaci áron kell fizetniük. Az átlagos áramfogyasztás 210 kilowatt, a gázfogyasztás 144 köbméter havi szinten. Ha minden így marad, akkor az áramfogyasztás esetén kétszeres, gázfogyasztás esetén ötszörös árat kell az ezen felüli fogyasztásért fizetni, azt pedig be kell építeni a közös költségbe.
A gáz esetében most 1729 köbméteres fogyasztásig marad a rezsicsökkentés, de a társasházak további kedvezményes mennyiségre jogosultak. Az MVM tájékoztatója szerint „ha az épületben például 11 műszakilag megosztott, önálló lakás található, akkor a többletkedvezmény mértéke 20748 köbméter, vagyis az 1729 köbméteres limit a lakáscélú és nem lakáscélú helyiségek számának szorzata adja. Ahol a társasház lakásaiban nincs almérő, ott az eltérő felhasználási szokások miatt kedvezőtlen helyzetbe kerülhetnek a spórolni akarók azokkal szemben akik pazarló módon használják a fűtést, megfizettetve ezt a lakóközösség többi tagjával. A mérők utólagos felszerelése ebben a 11 lakásos társasházban elérheti a 200.000 Ft-ot is.
A lakás és nem lakás célú ingatlanok az Alapító Okiratból és a Földhivatal nyilvántartásából is ellenőrizhetőek, amit a szolgáltató bármikor megtehet és amennyiben nem valós adatokat szolgáltatnak a lakóházak képviselői, akkor a versenypiaci költségeket tükröző ár másfélszeresének megfelelő egységáron kell a felhasználóval elszámolni.
Sok társasházban nagy lakásokat osztottak fel kisebb egységekre, vagy a tetőtér eladás után létrehozott lakóegységek maradtak egy helyrajzi számon és a külön használati egységeket úgynevezett használati megosztással értékesítették. Ezekben az esetekben például a 180 m²- es lakás, vagy 400 m²- es lakás funkcióra kialakított ingatlan egyetlen albetét, egy felhasználási helyként kezeli a szolgáltató és a társtulajdonosok egymás között nem szolgáltató által hitelesített almérőkkel szoktak elszámolni.
A megosztott lakások árai eddig is alacsonyabbak voltak, mint a hasonló alapterületű és adottságú, de önálló helyrajzi számmal rendelkező ingatlanoké, mostantól azonban a rezsi költségek elszabadulása várhatóan lefelé fogja taszítani az értéküket. Itt lesz a legnagyobb mértékű áremelkedés, hiszen egy fogyasztási helyként kezeli a szolgáltató.
Legutóbbi hozzászólások